Gyirmót, Győr városrészeként, sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt, rendkívül gazdag természeti kincsekben bővelkedik.  Az egykori település lakói évszázadokon át, halászattal, állattenyésztéssel, földműveléssel és különböző kézművesipari termékek készítésével (takács, szabó, cipész) foglalkoztak. A Rába és a Marcal folyók találkozásánál elterülő ártéri erdők, szántók, legelők kiváló lehetőséget biztosítottak a mindennapi megélhetéshez. A két folyó és ártere elválaszthatatlanul hozzátartozik napjainkban is a városrész életéhez. A mai táj kialakulásáig azonban a leglényegesebb változást a XIX. század végén hazánkban megkezdett árvízvédelmi és folyószabályozási munkák hozták.  A Holt-Rába a Rába folyó vízszabályozási munkálatai során a torkolat felett átvágásra került a régi mederkanyarulat. Győrtől délnyugatra, a Marcal folyó torkolatától a város határáig terül el, mintegy 15 km hosszan.

A Rába folyó és a Holt-Rába közötti területet, még ma is átszövik az egykor volt mellékágak, levágódott kanyarulatok. A közel 330 hektáros védett terület a Fertő- Hansági Nemzeti Park felügyelősége alatt, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részét képezi. E terület 6 km hosszú szakaszán jött létre 1980-ban Győr egyik zöldtüdeje a Holt-Rába tanösvény, mely a település határban 5 állomáson keresztül mutatja be az itt élő védett növény és állatvilágot. Lehetőséget kínál megcsodálni tavasztól – őszig ritka, védett növényfajok – őszi kikerics, kornistárnics, sziki őszirózsa, nőszirom, vasfű, varjúmák – színpompás virágzását. Betekintést nyújt az ártéri füzesek lakóinak életébe. Láthatjuk a fészkelő, réteken táplálékot gyűjtő gólyákat, a vízi nádasokban élő hattyúkat, szürkegémeket.  A partfalakban fészket rakó fecskéket, a repdeső színes gyurgyalagokat, a szántókon átszaladó vadnyulakat, a töltés menti erdőkben futkosó őzeket, szarvasokat.

A csend a víz nyugtató ereje, a természeti szépségek elbűvölő varázsa, minden évszakban kellemes kikapcsolódást kínál az ide érkező vendégek számára.